Élelmiszerkémia és Analitika Tanszék

Menü megjelenítése

Futó projektek

2022-2024: Tejfehérje alapú, speciális célra szánt élelmiszer és tápszerösszetevők fejlesztése (GINOP_PLUSZ-2.1.1-21-2022-00048)
Vezető kutató: Dr. Abrankó László
Tanszéki résztvevők: Benes Eszter, Berki Mária, Dr. Abrankó László, Dr. Adányiné Kisbocskói Nóra, Dr. Fodor Marietta, Dr. Geréné dr. Radványi Dalma, Horváthné Dr. Szanics Enikő, Jókainé Dr. Szatura Zsuzsanna, Lengyelné Dr. Kónya Éva, Majerné Dr. Baranyi Krisztina, Barasa Mercy Mukite, Rédei Réka, Tormási Judit, Tömösköziné Dr.Farkas Rita Adél
Tejfehérje izolátumot és koncentrátumot (MPI/MPC) a Sole-Mizo Zrt nagy mennyiségben állít elő, melyeket jelenleg első sorban savanyú tej- és tejkészítmények, sajtkészítmények és a fagylaltgyártása során alkalmaznak. Hasznosításuk egy további lehetősége, hogy nagy fehérjetartalmú összetevőként pl.: sporttáplálkozási célú funkcionális élelmiszeralapanyagként, illetve a klinikai táplálásban alkalmazott speciális gyógyászati célra szánt tápszer fehérjetartalmát jelentő alapanyagként szolgálhat. A projektben ezért célul tűzzük ki olyan MPI/MPC alapú speciális fehérjekeverék előállítását, mely tápértéke meghaladja az ideálisnak tekintett savófehérje biológiai értékét és így jelentősen növelheti az MPC/MPI készítmények speciális felhasználási lehetőségeit.
Ezt a minőségfokozást egyrészt a jelenleg rendelkezésre álló MPI/MPC termékek emészthetőségét fokozó biotechnológiai előkezelésével, illetve olyan (nem MPI/MPC) fehérjekészítmények adagolásával kívánjuk elérni, melyek az aminosavösszetétel megváltoztatásával javítják a fehérjekeverék tápértékét. A tervezett projekt innovativitását jelzi, hogy a fehérjekomplettálás és biokonverziós eljárásokat egyaránt alkalmazó, kombinált és átfogó megközelítés alapján kívánjuk a tápértéknövelést végrehajtani, melyre a nemzetközi szakirodalomban jelenleg csak elvétve találunk példát.
Célul tűzzük ki továbbá a fehérjeforrásként tekinthető élelmiszertermékek, fehérjekészítmények, illetve ezeket tartalmazó élelmiszerek, speciális gyógyászati célra szánt tápszerek tápértékét a fogyasztók számára könnyen értelmezhető módon bemutató jelölési rendszer és kapcsolódó tanúsító védjegy kidolgozását. E célkitűzést fehérjekészítmények tápértékének minősítésére elterjedt, tudományos evidenciákra épülő, nemzetközileg elfogadott minőségmutatókhoz köthető, minden érdekelt fél számára átlátható és objektív módon minősíthető kritériumrendszer kidolgozásával kívánjuk megvalósítani. A jelölés annak igazolására szolgál, hogy a védjeggyel ellátott termék fehérjetartalmát tekintve tápérték szempontjából “minőségi” terméknek számít.
További részletek: https://elelmiszertudomany.uni-mate.hu/ginop_plusz-2.1.1-21-2022-00048

2020-2024: Élelmiszeralkotók biológiai hozzáférhetőségének vizsgálata in vitro emésztésszimulációs modellben (OTKA K 135292)
Vezető kutató: Dr. Abrankó László
Résztvevők: Benes Eszter, Berki Mária, Lengyelné Dr. Kónya Éva, Barasa Mercy Mukite, Tormási Judit, Tömösköziné Dr.Farkas Rita Adél
Korunk jóléti, idősödő társadalmaiban leginkább fenyegető krónikus betegségek közül a legjelentősebbek között tartják számon a kardiovaszkuláris megbetegedéseket, illetve a kettes típusú a cukorbetegséget. Mindkét betegség kialakulásában ismerünk olyan kockázati tényezőket melyek összefüggésbe hozhatók a táplálkozással. Ilyen például a szervezet túlzott zsír és cukor terhelése. Ez a terhelés triviális módon csökkenthető a fogyasztás mérséklésével, illetve ezt kiegészítendő a fenti tápanyagok biológiai hasznosulását mérsékelni képes bioaktív alkotók együtt fogyasztásával. Ezen alkotók általunk vizsgálni kívánt egyik hatásmódjának lényege, hogy azonos mértékű tápanyagbevitel esetén, az emésztőrendszer kulcsenzimeire hatva akadályozzák a hatékony emésztést, így mérsékelve egyes összetett szénhidrátok és zsírok szervezet számára hozzáférhető és így hasznosítható formákra történő átalakítását. Létezik ez EU-ban is engedélyezett olyan gyógyszerhatóanyag, melynek hatásmechanizmusa a fenti megközelítésen alapul. Kutatásunk célja azonban, hogy természetes táplálékként elfogyasztott bioaktív hatóanyagok ilyen jellegű hatását vizsgáljuk. A természetes összetevők emésztésre gyakorolt hatását, nemzetközileg elfogadott konszenzusos humán emésztésszimulációs modell segítségével vizsgáljuk. Így lehetővé válik valódi élelmiszerek és ezekkel együtt fogyasztott bioaktív ágensek kölcsönhatásának realisztikus környezetben történő vizsgálata, mely által pontosabb képet kaphatunk a növényi bioaktív hatóanyagokhoz társított, de táplálkozási szempontból valósnak tekinthető környezetben csak ritkán igazolt jótékony hatásokról. Fontos megválaszolandó kérdés továbbá, hogy egy adott bioaktív alkotót tartalmazó élelmiszer elfogyasztásának van-e hatása más makrotápanyagok emésztési folyamataira? Az általunk alkalmazott megközelítéssel vizsgálhatóvá válik például egy lipázgátló bioaktívot tartalmazó élelmiszer, vagy étel fehérjeemésztésre gyakorolt hatása vagy az élelmi rostok befolyásoló képessége. A feltételezés az, hogy valódi humán táplálkozási körülmények között, amikor nem csupán a célenzim és a bioaktív ágens, hanem számos alkotó (makro- és mikrotápanyagok, többféle enzim) együtt van jelen és sajátos kémiai körülmények (pH, hőmérséklet, ionerősség) uralkodnak és speciális mikrostruktúrák jöhetnek létre, a megfigyelhető hatás jóval kevésbé egyértelmű és számos – egyéb makronutriensekre gyakorolt - járulékos hatást von maga után. Kérdésként merül fel, hogy egy valódi élelmiszer emésztését modellező rendszerben kialakuló komplex összetételű emésztőfolyadékban vajon képes-e egy-egy táplálkozási szempontból releváns mennyiségben jelen lévő bioaktív ágens a hatását olyan hatékonysággal kifejteni, hogy a gátolt célenzim által termelt termék mennyiségében szignifikáns különbség mutatkozzék meg? Eredményeink hozzásegíthetnek az egészség és a táplálkozás közötti összefüggésekről pontosabb, tudományos igényű bizonyítékokat gyűjtsünk.

Lezárt projektek

2012-2016: Élelmi polifenolok és anyagcseretermékeik átfogó feltérképezése tömegspektrometriás módszerekkel (OTKA PD 100506) max 500 szó
Vezető kutató: Dr. Abrankó László
Résztvevők: Nagy Ádám, Szalóki-Dorkó Lilla

Az élelmi polifenolok valódi biológiai hatásának megismeréséhez többek között olyan mérési módszerekre van szükség, melyek segítségével minél részletesebb információt kapunk a növényekben előforduló polifenolok anyagi minőségéről, szerkezetéről. Ezért a kutatás egyik célja az volt, hogy olyan folyadékkromatográfiás-tömegspektrometriás módszereket dolgozzunk ki, melyek lehetővé teszik mindezt. A felderítésének és polifenolok azonosításának egyik legnagyobb kihívása, hogy csak korlátozott számban érhetők el referenciaanyagok, továbbá az előforduló ismeretlen alkotók között számos izomer is található. Két olyan módszert dolgoztunk ki, melyek az vizsgálandó konstitúciós izomerek tömegspektrometriás sajátságait alapul véve képesek a polifenolok felderítő vizsgálata során előforduló egyes jellegzetes izomereket szelektíven megkülönböztetni. Módszereinket sikeresen alkalmaztuk különböző gyümölcsök polifenolkészletének részletes feltérképezésére. Elvégeztük továbbá egyes gyümölcsök (vastagbél mikrobiális emésztését is modellező) in vitro emésztését és feltérképeztük az emésztési kísérletekből származó minták polifenoljait és egyes anyagcseretermékeit. Ezen túlmenően, a gyümölcsminták polifenol profilozása során, több más polifenol alkotó mellett, például elsőként írtuk le bizonyos meggy genotípusokban megjelenő genisztein izoflavont. Eredményeinket 6 nemzetközi impaktfaktoros folyóiratcikkben (melyből 5 Q1 folyóiratban jelent meg) és 20 egyéb közleményben ismertettük.
Link: http://nyilvanos.otka-palyazat.hu/index.php?menuid=930&lang=HU&num=100506

2018-2020: Új típusú takarmánykiegészítő fejlesztése az állatok termelési mutatóinak javítására (EUREKA_16-1-2017-0006)
Vezető kutató: Jókainé Dr. Szatura Zsuzsanna
Résztvevők: Dr. Üveges Márta,  Dr. Abrankó László

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Élelmiszertudományi és Technológiai Intézet, Élelmiszerkémia és -Analitika Tanszéke, az Adexgo Kft, valamint további 4 román projektpartner közös, konzorciumi formában megvalósuló nemzetközi pályázata (EUREKA_16) 2020. december 31-én zárult.  
A projekt fő célja új, innovatív takarmány-kiegészítő termék létrehozása főként baromfitenyésztő vállalatok részére. A 3 éves projekt keretében kifejlesztésre és tesztelésre (laborvizsgálatok, etetési kísérlet) került egy fermentációs úton előállított, cink-, vitamin- és élesztőtartalmú takarmány (ZYNCOPPYEAST). A kiegészítő takarmány még nagyon alacsony koncentrációban is homogénen, probléma nélkül bekeverhető a gazdasági haszonállatok előkeverékeibe és késztakarmányaiba, illetve magas hőmérséklettel járó takarmánytechnológiai műveletek mellett is megőrzi stabilitását. A ZYNCOPPYEAST-tartalmú tojótápok etetése hatékonyabb tojástermelést eredményez, miközben egyéb naturális termelési paraméterek is javulhatnak. Humán és műszeres érzékszervi vizsgálatok alapján a kiegészítő takarmány használata nincs kedvezőtlen hatással a tojások érzékszervi  tulajdonságaira.
A termékfejlesztés minden fázisában az Élelmiszerkémia és -Analitika Tanszék végezte a minták összes cink tartalmának, szerves/szervetlen cink tartalmának a mérését, az összes polifenol meghatározására vonatkozó kísérleteket, illetve a takarmány-, takarmánykiegészítő és tojásminták polifenol profilírozási  vizsgálatait. Ezen kívül részt vett a tanszék a tojásminták makrokomponenseinek meghatározásában,  valamint a fejlesztett innovatív takarmány-kiegészítő termék homogenitás és stabilitás vizsgálataiban.