Állatitermék és Élelmiszertartósítás Technológiai Tanszék

2005-től napjainkig a Bolognai képzés keretei között

2004-ben Dr. Balla Csaba veszi át a Tanszék vezetését, aki egyben a Kar dékáni feladatait is ellátja. Az időszak egybeesik a Szent István Egyetem Budai Kampusza karai SZIE-ből való kiválása és a Budapesti Corvinus Egyetem létrehozása időszakával, valamint az új, az osztott bolognai képzésnek nevezett képzés beindításával. A képzésben a BSc, az MSc és a PhD szintek elfogadottá, és a hazai oktatási rendszer EU kompatibilissé válik. Megszűnő a főiskolai képzési szint helyére a BSc alapképzés kerül. A BSc szakok  országos akkreditációjuk alapján képzési időkeretet kapnak. Az élelmiszertechnológus mérnök helyére kerül az élelmiszermérnök BSc alapszak kerül 7 szemeszteres oktatási idővel (180+30 kredittel), az okleveles élelmiszermérnök szak helyére az élelmiszermérnök MSc mesterszak kerül 4 szemeszternyi képzési idővel (120 kredit). A Tanszék gondozásában marad az Állatitermék és  minőségügy, valamint a Tartósítóipari technológiák és minőségügy BSc szakirányok képzési feladata. A mesterképzésben a Tanszék az Élelmiszermérnök mesterszak felelősévé válik.  
A Tanszék kutatási tevékenységében ez időszakban is jelentős szereppel bír a nemzetközi tevékenység a TECH-FOOD nemzetközi innováció-fejlesztési kutatási együttműködés, 8 különböző EU tagálam felsőoktatási és kutatási intézményével az innováció módszertana és az együttműködés fejlesztésének lehetőségei volt a kutatási cél.. A Tanszék jelentős kutatási feladatot kap a Jedlik Ányos Programban (versenyképes gazdaság-versenyképes ipar és agrárium), valamint a Nemzeti Technológiai Program -Versenyképes agrárium és élelmiszeripar-VITADFUN elnevezésű konzorciumi kutatásban. Nagy fejlesztési támogatási lehetőséget jelentett a Tanszéknek az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében létrejött programban az az Élelmiszerfeldolgozási és Tartósítási kutatások témakörben beindult nagy hidrosztatikai nyomás alkalmazásán alapuló kíméletes technológiai eljárás fejlesztése és hazai bevezetése. A program jelentős támogatást nyújtott a Tanszék nagyműszeres fejlesztésében, beszerzésre került egy félüzemi jellegű HHP berendezés, mely a korábbi, főleg enzimkinetikai és mikrobiológiai célú kutatás után konkrét élelmiszeripari termékek HHP kezelését tette lehetővé kifejlesztett.  
Az ez időben életbe lépő Innovációs Törvény nagy lehetőséget kínál az intézményi és az ipari kutatások körének széleskörű bővítésére. A Tanszék él a lehetőséggel és számos innovációs kutatást indít hazai vállalatokkal és kereskedelmi láncokkal. A 2005-2012 közötti időszakban több mint 25  élelmiszeripari  és élelmiszerkereskedelmi partnerrel alakult ki sikeres innovációs kutatási kapcsolat. Az innovációs kutatásokkal arányban bővül a Tanszék anyagi bevétele és kapcsolatrendszere. Az anyagi bevételek növekedése lehetővé teszi a Tanszék megújítását, műszerparkjának bővítését. Megújul a D épület alagsorában működő gyakorlati oktatóhely, különválasztva az növényi és állati eredetű alapanyagok feldolgozástechnológiájának oktatását és kutatását. Megújul a Tanszék laboratóriumi rendszere, új teret kap a könyvtár amely egyben helyet és kulturált lehetőséget teremt a vendégek fogadására, az intézményi tanácskozásokra, valamint a hallgatói egyéni és csoportos megbeszélésekre. Új tanteremmel bővül a Tanszék emeleti szintje, és megújulnak a dolgozói szobák. Bővülnek a nemzetközi kapcsolatok, és a nemzetközi kutatási aktivitás mellett ígéretesen megnő a Tanszékre érkező külföldi hallgatók száma, akik mind a nappali képzésben (MSc) mind a doktori fokozat megszerzésében lehetőséget kapnak a Tanszéken. 
Az időszak jelentősebb kutatási témái: 

• A szabályozott légterű ULO tárolás oxigén-küszöbének meghatározása. A tárolás szempontjából veszélyes, élettani rendellenességeket okozó kritikus oxigénszint determinálása. Az oxigénküszöb CO2 függésének meghatározása különböző alma genotípusoknál és kajszi fajtaköröknél.
• Burgonya csírázásának csökkentése etilén használatával.
• Panírozott, gyorsfagyasztott zöldségfélék, cukrászati termékek gyártástechnológiájának innovatív fejlesztése kriogén és levegős fagyasztási eljárásokkal
• Új feldolgozott termékek fejlesztése, félsűrítmény és sűrítmény előállítása kriokoncentrálással és  kombinált szeparálási eljárásokkal
• Folyékony szén-dioxid alkalmazásának technológiai fejlesztése élelmiszerek hőmérsékletének stabilizálására hűtőkonténerekben a logisztikai célú hűtőláncban
• Minőségmegőrzési célból vákuumcsomagolt és kíméletesen hőkezelt zöldségek biológiai aktivitásának és állományjellemzőinek kutatása 
• Baromfihús nagy hidrosztatikai nyomású kezelése a mikrobiológiai állapot javítása érdekében, különös tekintettel a Salmonella fajok előfordulásának minimalizálására
• Hízott vízibaromfi hús és a máj nagy hidrosztatikai nyomáskezelésének hatása  a kezelt termék fizikai, érzékszervi jellemzőire és eltarthatóságának növelésére. 
• Hűtött és fagyasztott termékek élelmiszerbiztonsági feltételeinek innovatív fejlesztése a kereskedelmi hűtőbútorokban lévő élelmiszerek térbeli hőmérsékletprofiljának termokamerás monitorozásával.
• Nagy nedvességtartalmú növényi termékek nyitott polcon történő gyors fonnyadását gátló technológia és technika kutatása és alkalmazástechnológiai fejlesztése
• Marhahús érlelési technológiájának fejlesztése
• MediDrink gyógyászati célú italok minőségstabilizálása az ülepedési jelenségek megszüntetésével.
• Az akvakultúra ágazat kitörési pontjainak komplex, versenyképességet szolgáló fejlesztése, a halfeldolgozás technológiai fejlesztése és új, a piaci igényeknek megfelelő haltermékek fejlesztése. Az aktív víz, tejsav és lizozim együttes kombinációjának alkalmazása halhús eltarthatóságának növelésére.
• Biológiailag aktív D vitamin szintézisére képes gombafajok feldolgozás-technológiájának kidolgozása. 
• Tojáslé-termékek eltarthatóságának növelése hőkezelési eljárás innovatívfejlesztésével hőntartásos technológiájának fejlesztése a kezelés során bekövetkező Salmonella spp. hőrezisztencia növekedésének figyelembevételével
• Az aktív klór technológiai alkalmazásának fejlesztése friss zöldségfélék mikrobiológiai állapotának és eltarthatósági idejének fejlesztése céljából
• Hűtőkonténerek hőmérséklet nyomon követési rendszerének fejlesztése rádió-frekvenciás mérőkártya módszerével
• Ultrahang alkalmazása új pácolási technológia fejlesztésére a páclé diffúziója növelésére a termék állományának és anyagkihozatalának javítására
• Baromfi kábítási technológiájának fejlesztése a vágási technológiában állatvédelmi és húsminőségi szempontból

2014 –től Dr. Friedrich László veszi át és irányítja ma is a Tanszéket. Az azóta eltelt időszakot továbbra is az építkezés és fejlesztés jellemzi, mely egyaránt támaszkodik a Tanszék tradicionális gyökereire és igyekszik megfelelni a mai kor igényeinek. A fejlesztések, újítások tetten érhetők a Tanszék tevékenységének valamennyi területén. A Tanszéken oktatott fő technológiai diszciplínák – a hús-, a baromfi- és a tejipari technológiák – oktatási portfóliója folyamatosan bővült. A szakmai együttműködések és a témákban megvalósított, a PhD fokozatszerzésig sikeresen eljutott kutatások eredményei folyamatosan beépültek az oktatott tárgyak tematikájába, bővítve annak szakmai tartalmát. Így a képzésben nagy hangsúlyt kap a tojás és tojástermékek előállítása, a halak és más vízi élőlények feldolgozása és a vadhús kezelése is. Ezek az ismeretek szerves részét képezik mind az alap- mind a mesterképzést oktatási programjának. A doktori kutatások során nyert tapasztalatok és tudományos eredmények más tématerületeken is jelentősen elősegítették a tananyagok korszerűsítését. A kutatási infrastruktúrában helyt kapó fehérjevizsgálati módszerek egyre alaposabb megismerése egyre komplexebb feladatok és egyre mélyebb összefüggések megismerésére adott lehetőséget, és az ezen a területen készülő doktori kutatások eredményei nemcsak újabb projektek és pályázatok lehetőségeit teremtették meg, hanem beépültek a mesterképzés oktatásába is. A kutatás, az oktatás és az ipari partnerekkel történő szakmai együttműködés szoros kapcsolata más területen is jelentős előrelépést hozott, ugyanis az évek során jelentős mértékű ismeret gyűlt össze az árukezelési technológia szakterületén. A kereskedelmi áruházláncokkal történő közös innovációs kutatások eredményei rávilágítottak a friss és ultrafriss termékek minőségével kapcsolatos kérdésekre és feladatokra. emellett egyre inkább érzékelhetővé vált az ipar részéről az ezeken a területeken jártas, felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek iránti igény. Ennek az igénynek a kielégítése motiválta a Tanszéken felhalmozott állatitermék technológiákkal kapcsolatos tudásanyag alapos átgondolását és rendszerezését, ami után megteremtődött a lehetőség az árukezelési technológiák önálló specializációként történő oktatására az alapképzésben. A két féléves specializáció első félévében a hallgatók megismerkednek az állatitermék technológiákban előállított friss és ultrafriss termékek jellemzőivel, tárolásuk során bekövetkező változásaikról, az esetlegesen előforduló termékhibákról és azok megelőzési lehetőségeiről. A képzés átfogó szemléletet átadására törekszik, így nemcsak az állatitermékek sajátosságaival ismerkednek meg a hallgatók, hanem a kertészeti termények esetében is hasonló módon veszi számba az ismereteket. A képzés nemcsak a tudásanyagának összeállításában támaszkodik a partnerekkel történő közös együttműködések eredményeire, hanem maga a képzés is két tanszék szoros együttműködésének köszönhetően született meg, és működik sikeresen a kezdetek óta. A kertészeti termények posztharveszt kezelésével kapcsolatos ismereteket az Árukezelés, Kereskedelem, Ellátási Lánc és Érzékszervi Minősítési Tanszék elhivatott fiatal oktatói adják át. A specializáció a 2016 szeptemberében indult alapképzés 2. éves hallgatói választhatták előszőr, így az Árukezelési technológiák és minőségügy I. tárgy oktatására elsőként 2018 szeptemberében került sor. Bátran mondhatjuk, hogy a képzés a képzés a kezdetektől fogva nagy sikernek örvend, mind elsődleges, mind kiegészítő specializációként nagy létszámban választják a hallgatók nemcsak nappali, hanem levelező rendszerű képzésben is.
Az oktatás területén szintén jelentős előrelépésnek tekinthető a fakultatív tárgyak kibővítése is. Az idegen nyelvű képzés erősödésével, az egyre nagyobb számú külföldi hallgatók jelenlétével a Tanszék angol nyelvű tárgyai közül először a választható tárgyaknál volt fejlődés. A tudatos tervezésnek köszönhetően az olyan fakultatív tárgyak kidolgozása és bevezetése, mint a „Minimal processing in food preservation technologies” vagy a „Meat and Poultry Technology and Quality Issues”, jó alapot nyújtottak a későbbiekben az alap- és mesterképzés idegen nyelvű tárgyaira való felkészülésben. Az idegen nyelvű tárgyak mellett olyan új, hiánypótló fakultatív tárgy is megjelent a kínálatban, mint az „Alkalmazott élelmiszertudomány a gasztronómiában”, mely, kihasználva a Tanszéken meglévő szakmai hátteret, átfogó ismereteket nyújt a modern gasztronómia és az élelmiszertudomány kapcsolódási lehetőségeiről. A graduális képzés kötelező tárgyainál a tanszéki közösség először az élelmiszermérnök mesterképzésben tartott angol nyelven előadásokat és gyakorlatokat. Az idegen nyelvű képzésben részt vevő hallgatók a 2017 / 2018-as tanvben találkoztak először a hűtőipari technológiákkal (Preservation technologies tárgy keretében) és az állatitermék technológiákkal (Livestock products technologies). Az előző tárggyal az őszi, a második tárggyal a tavaszi félévben. A folyamatos tantárgyharmonizáció és képzésfejlesztés eredményeképpen egyedülálló módon a BSc szinten is elérhetővé vált az élelmiszermérnök képzés a külföldi hallgatók számára. 2019 szeptemberében indult el az angol nyelvű alapképzés, melyben már a 3. félévtől kezdve jelen vannak a Tanszék által gondozott tárgyak. A jelenleg 6. szemeszterüket teljesítő hallgatók másod specializációként az Állatitermék technológiai ismeretek tárgyat választották a Sütő- és tésztaipari technológiák és minőségügy fő specializáció mellett.
A tudományos utánpótlás nevelésében kiemelt figyelmet kapnak a doktori képzésben részt vevő hallgatók. A Tanszék igyekszik bevonni a PhD hallgatókat a futó projektekbe, mely jó tapasztalatszerzést biztosít számukra a saját doktori témájukban való elmélyedésen felül. Az elmúlt 10 évben 11 fő szerezte meg PhD fokozatát a Tanszéken végzett kutatómunkája alapján. A Tanszék oktatói gárdájának fiatalításában jelentős eredmény, hogy a 11 végzett kutató közül 5 főállásban, 1 fő címzetes egyetemi docensként és további 3 fő vendégelőadóként segíti a Tanszék munkáját. A doktori képzésben is folyamatosan nő a külföldi hallgatók részaránya. 2022-ben a Tanszéken a 14 PhD hallgatóból 6 hallgató külföldi.
A BSc-s és MSc-s hallgatók szakdolgozatuk / diplomamunkájuk elkészítése során be tudnak kapcsolódni a doktori kutatások 1-1 résztémájába illetve csatlakozhatnak a Tanszéken futó pályázatok kutatási feladataihoz. A témák és az elvégzett kutatómunkák sok esetben olyan színvonalúak voltak, hogy kiérdemelték a Bíráló Bizottságok elismerését a tudományos diákköri megmérettetéseken is. Az elmúlt 10 évben a hallgatók 5 Országos Diákköri Konferencián és 5 MÉTE TDK Konferencián mutathatták be eredményeiket. A MÉTE TDK-n 36 hallgató képviselte a Tanszéket és 22 díjat nyertek (4 db I. helyezés, 3 db II. helyezés, 5 db III. helyezés és 10 db különdíj). Az OTDK-n 25 hallgató 14 díjat nyert (5 db I. helyezés, 4 db II. helyezés, 3 db III. helyezés és 1 db különdíj). 
A Tanszéken végzett doktori és a TDK kutatások egyre nagyobb mértékben fókuszálnak a kíméletes élelmiszerfeldolgozási eljárásokra és azok hatásaira. A kutatási témák között szerepelt tojáslevek, húsok, bogyósgyümölcspürék kis hőmérsékleten végzett hőkezelése, illetve ezek nemtermikus eljárásokkal történő kezelése. A nagy hidrosztatikus nyomású kezeléssel kapcsolatos vizsgálatok számos esetben igazolták az eljárás kíméletességét, és az aktív ultrahang élelmiszeripari felhasználhatóságáról is egyre több kutatási eredmény született. Több sikeres próbálkozás történt az egyes kíméletes kezelések kombinálására, így a gátelmélet egyre szélesebb értelmezése válik megvalósíthatóvá. A Tanszék elkötelezettségét a tartósítási eljárások fejlesztése tekintetében mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az Egyetem átalakulásával párhuzamosan végbemenő tanszéki megújulás a Tanszék nevében is kifejeződik. Az Élelmiszertudományi Kar Élelmiszertudományi és Technológiai Intézetté történő átalakulásával párhuzamosan a Hűtő- és Állatitermék Technológiai Tanszék új neve Állatitermék- és Élelmiszertartósítási Technológia Tanszék lett.
A modern tartósítási eljárások fejlesztése mellett a Tanszék fontos feladatának tekinti a hagyományos termékgyártási folyamatok megőrzését is. A Tanszék 2017-ben nagy szerepet vállat a Budapesti Téliszalámi, mint földrajzilag eredetvédett termék, megmentésében. A 2009 óta nem gyártott specialitás gyártásához elengedhetetlen feltétel, hogy a szalámi előállítása Budapesten, a Dunától számított 1 km-en belüli területen történjen, ami a Tanszék elhelyezkedésének köszönhetően biztosítható. A hosszú idejű érlelési eljárás során alakul ki a nemespenész a szalámirudak felületén, ami az elmúlt évek infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően kontrollált körülmények között valósítható meg a Tanszéken üzembehelyezett klímakamrákban.
A fejlesztések nemcsak az oktatott szaktechnológiák gyakorlati képzésében hoztak előrelépést. A kutatási lehetőségeket jelentősen megnövelte a vizsgálati módszerekhez tartozó műszerpark fejlesztése is. A legjelentősebb beszerzés ezen a területen a nagyértékű elektonmikroszkóp megvásárlása és üzembe állítása volt, mellyel a különböző kezelési eljárások mikroszerkezetre gyakorolt közvetlen hatásának megfigyelése is lehetővé válik. Bár a 2020-ban beszerzett nagyműszer nyújtotta lehetőségek kiaknázásában még csak a kezdeti lépesek történtek meg, de már így is számos ötlet született új tudományos projektre, illetve a futó pályázatok vizsgálatainak kiegészítésére.
A Tanszék pályázati aktivitása igen figyelemreméltó és szerteágazó. Az elmúlt 10 évben is sok lehetőség adódott az ipar számára is hasznos kutatási munka elvégzésére. Néhány példa a tudományosan megalapozott, gyakorlatban is jól hasznosítható eredményeket hozó kutatási témákból, melyekben a Tanszék önállóan vagy más tanszékekkel együttműködve vett részt:

• Összetett szövetszerkezetű, hagyományos pácolású termékek, direkt, aktív ultrahangos pácolási eljárásának vizsgálata
•  Innovatív pácolási és érlelési technológia fejlesztése nagy hidrosztatikus nyomású eljárás alkalmazásával
• Vízibaromfi máj eltarthatóságának növelése, élelmiszerbiztonság és minőség növelése céljából és ready-to eat termékek fejlesztése
• Előhűtött termékekhez, speciális élelmiszerekhez használt csomagolások fejlesztése
• Előkészített húsok élelmiszerbiztonságának és minőségének fejlesztése Ipar 4.0 szintű megoldásokkal
• A takarmány és élelmiszerbiztonság erősítése a takarmányok mikotoxin-mentesítésére alkalmas innovatív technológiák kifejlesztésével
• Új kockázatkezelési modellrendszer fejlesztése a víz- és élemiszerbiztonság növelése érdekében a haltermék vonalon 
• Civilizációs eredetű veszélyek azonosítása és kezelése a létfontosságú rendszerek biztonságának növelése érdekében, különös tekintettel a dróntechnikai és szenzortechnológiai fejlesztésekre, valamint a vízbiztonsági és hidrotoxikológiai kutatásokra kutatási portfólió, témák, pályázat aktivitás és eredmények
• Élőflórás élelmiszeripari anyagok formázásának, hőkezelésének és továbbításának automatizálása az ipar 4.0 követelményei szerint
• Húsok mikrobiológiai stabilitásának növelése bioaktív komponensek alkalmazásával
• Alkoholtartalmú fagylaltok termék- és technológiafejlesztése
• Húsok, előkészített húsok kíméletes tartósítási technológiájának fejlesztése kombinált sous-vide és HHP technológia alkalmazásával 
• Gyümölcs és zöldségtermékek eltarthatóságának növelése HHP technológia alkalmazásával
• Tejfehérjealapú, kor- és állapotspecifikus tápszerek gyártástechnológiájának fejlesztése
• Levegős és folyadékos gyorsfagyasztási technológiák üzemi adaptálása
• Fagyasztott élelmiszeremulziók stabilitásának vizsgálata cukrászipari termékek fejlesztése céljából 
• Sonka érlelési technológiájának fejlesztése
• Növényi alapú húsanalóg termékek fejlesztése
• Innovatív tojástermékek fejlesztése, „totu”termékek