Hírek

 
Magyarország egyik legnagyobb tudománykommunikációs rendezvényének – amire több, mint 6 ezer érdeklődő volt kíváncsi – küldetése, hogy a szakemberek, kilépve a laborok falai közül közelebb hozzák a tudományt a fiatalokhoz. Az immáron második alkalommal megrendezett expón a MATE Élelmiszertudományi és Technológiai Intézet szakértői is várták az érdeklődőket. Mint utólag beszámoltak róla, hatalmas sikert aratott a kollaboratív robot, amelynek irányítását bárki kipróbálhatta. A bonyolult mozgások és precíz pozícionálás kihívás elé állította még a vállalkozó kedvű felnőtteket és szülőket is. Az érzékszervi laboratórium arcfelismerő szoftvere segítségével érzelmek detektálását tesztelhették. Az egyetem és a képzések szóróanyagait sok szülő és tanár megnézte, elvitte.

 
Boncsarovszki Balázs, egyetemünk doktorandusz hallgatója, egyben a Magyar Tudomány Éve programsorozat Tudományos Nagykövete előadásában a legújabb élelmiszertechnológiákról és érzékszervi vizsgálati módszerekről mesélt a hallgatóságnak. Mindemellett egy kerekasztal-beszélgetés keretében az élelmiszerhulladékok és élelmiszerpazarlás témakörét is körbejárták a hazai élelmiszeripar néhány jelentős szaktekintélyével. Az expo utolsó napján Boncsarovszki Balázs valamennyi Tudományos Nagykövettel és megannyi fiatallal közös eszmecserét is folytatott a tudományos karrier fiatalkori bevonzási lehetőségeiről. Mint utólag felelevenítette: „fantasztikus volt látni, hogy mennyi fiatal érdeklődik a tudomány iránt és úgy látom, sokaknak az egyik legjobb felsőoktatási alternatívát jelenti a Magyar Agrár - és Élettudományi Egyetem.”

Dr. Szabó István, az Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet Környezettoxikológiai Tanszék vezetője a Láthatatlan veszélyek a vizeinkben – hogyan óvjuk meg folyóinkat és tavainkat? A Balaton jövője című kerekasztal-beszélgetésen a hazánk legnagyobb tavát fenyegető veszélyeztető tényezőkről (klímaváltozás, vízigények változása, turizmus okozta szennyezések, villámárvizek okozta bemosódás) és az ezekre adandó válaszokról beszélt. Mint elmondta, az eszmecsere fókuszában a mindennapi életből származó szennyezések (pl. mikroműanyag, gyógyszermaradvány, vegyszerek) természetes vizeinkbe való bekerülése állt, illetve, hogy milyen következményekkel járnak ezek az ökoszisztémára és az emberi egészségre. A szakmai gondolatébresztő során a klímaváltozás hatásai kapcsán elhangzott, hogy a Balaton jelenlegi vízszintje környezet- és vízvédelmi szempontból nem ad aggodalomra okot. Ugyanez viszont nem mondható el a Dél-Alföldön, ahol sok egykori állóvíz és kisvízfolyás száradt ki időszakosan az aszályos időszak következményeként.

 
A klímaváltozás hatásai mellett napjainkban a Balaton ökológiai rendszerét például a különböző kockázatos anyagok (pl. mikroműanyagok, PFA anyagok, gyógyszermaradványok, növényvédőszerek, UV szűrők stb.) terhelik. Ezeknek az anyagoknak a kimutatása az elmúlt évtizedekben jelentős fejlődésen ment keresztül. Ma már jóval kisebb koncentrációban és érzékenyebb módszerekkel is tudunk mérni a felszíni vizekből olyan anyagokat, amelyre korábban nem volt analitikai módszer. Nyomon követésük azért is lényeges, mert legnagyobb hazai tavunk nem csak rekreációs célokat szolgál, de egyben ivóvízbázis is. Az elmúlt évek folyamatos monitoring eredményei alapján a vizsgált anyagok koncentrációja nem veszélyezteti az emberi egészséget, de ugyanígy fontos ezek hatásait az ökológiai rendszer érzékeny élőlényeivel kapcsolatban is vizsgálni.

Fentiekkel kapcsolatban Dr. Szabó István tanszékvezető elmondta, hogy a szennyezők hatásainak elemzése ma leginkább rövid távú (akut) toxikológiai vizsgálatokkal és individuális anyagok elemzésével történik. Ezek alapján viszont keveset tudunk meg a vizek ökológiai rendszereit érintő kemikáliák együttes, illetve hosszabb távú (krónikus) hatásáról. Az ilyen változások hatásainak megértéséhez a MATE-AKI Környezettoxikológia Tanszékén használt innovatív elemzési módszerek (pl. testi és szervi elváltozások nyomonkövetése) is segíthetnek.

Ezen felül szükség van a különböző szakterületek képviselőinek közös együttműködésére, amire a kerekasztal beszélgetés is lehetőséget teremtett.

Fotó: Boncsarovszki Balázs és Nemzeti Innovációs Ügynökség