Bemutatkozás

Az Entz Ferenc által 1853-ban alapított Haszonkertészeket Képző Gyakorlati Tanintézetben már megjelentek az élelmiszermérnök képzés csírái, mivel már akkor felismerték a kertészeti termékek termesztésének, tárolásának és feldolgozásának szükségszerű kapcsolatát és fontosságát. Entz Ferenc, majd Rudinai Molnár István tanintézeti igazgatók elsősorban a borászati ismeretek megszerzését építették be a tananyagba és 1864-ben tanpincét és borászati laboratóriumot létesítettek a gyakorlati képzés céljaira. Győry István professzor a századfordulón megalapította a Kertészeti Technológia Tanszéket és bevezette a gyümölcs- és zöldségfélék tárolási és feldolgozástechnológiájának oktatását.
Igazgatóság épülete, 1930. (Fotó: Fortepan / Zsohár Zsuzsa)
Igazgatóság épülete, 1930. (Fotó: Fortepan / Zsohár Zsuzsa)
Az 1960-as évek elején a különböző felsőoktatási intézményekben folyó dezintegrált, lokális felsőfokú műszaki, természettudományi és agrár szakképzés már nem tudott annyi szakembert adni az élelmiszeriparnak, mint amennyit a nagyarányú élelmiszeripari fejlesztés ígényelt. Különösen a termelés közvetlen irányítására alkalmas technológusok hiányoztak. E probléma megoldására 1962-ben Budapesten és Szegeden először a Felsőfokú Élelmiszeripari Technikumot, majd később az Élelmiszeripari Főiskolát.
A Tartósítóipari Szak 1969-ben történt megalakítása a Kertészeti Egyetem (1968) keretében jelentette a kari önállósodás kezdetét, amely 1972-ben a Tartósítóipari Kar megalakulásával vált teljessé. Ekkor a karhoz 9 tanszék, illetve tanszéki csoport tartozott. Oktatási feladata elsősorban az volt, hogy a konzerv-, hűtő-, bor- és dohányipar részére üzemmérnököket és okleveles mérnököket képezzen. Az 1969/70. tanévben kétlépcsős, egymásra épülő formában indult meg a tartósítóipari okleveles és üzemmérnökképzés. A kar erősödését jelentette, hogy az 1976/77. tanévtől kezdve az előzőekben említett négy szakirány kibővült a mikrobiológiai, élelmiszervizsgáló és élelmiszer-üzemgazdasági másodszakirányokkal. A teljes körű, minden élelmiszeripari ágazat igényeit kielégítő egyetemi szintű élelmiszeripari mérnökképzést az 1986. évtől számítjuk, amikor a Kertészeti Egyetem négykarú Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemmé vált. Ebben az Élelmiszeripari Kar feladatául kapta, hogy az élelmiszeripar valamennyi ágazata számára képezzen okleveles mérnököket. Ehhez kapcsolódóan a kar két új tanszékkel gyarapodott és a többi tanszék feladata is bővült, kiegészülve új élelmiszertudományi és -technológiai diszciplinák oktatásával és kutatásával. A jelenlegi tanszéki struktúra lényegében ekkor alakult ki, ezt követőn már csak kisebb szerkezeti átalakulások történtek.
Újabb lépcsőfoknak tekinthető az 1993/94. tanév, amikor új képzési forma bevezetése történt meg az okleveles mérnöki (MSc) szinten 10 féléves és az élelmiszertechnológus mérnöki (BSc) szinten 7 féléves képzéssel, új szakirányokkal. A hazai felsőoktatásban elsők között vezette be a kar a nemzetközi normának megfelelő kredit rendszert és a 3 éves doktori (PhD) képzést.
Légifotó a Kertészeti Egyetem épületeiről, 1963. (Fotó: Fortepan / MHSZ)
Az egyetemi integrációs program keretében 2000. január 1-vel három főiskola és három egyetem (köztük a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem) integrációjával létrejött a a tízkarú Szent István Egyetem. Az Élelmiszeripari Kar Élelmiszertudományi Karként 16 tanszékkel, illetve szervezeti egységgel 2003. augusztus 31-ig működött a Szent István Egyetem keretében. 2003. szeptember 1-től a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemhez csatlakozott, változatlan névvel. 2004. szeptember 1-én a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, és a volt Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem egyesülésével megalakult a Budapesti Corvinus Egyetem. A hazai felsőoktatás reformjának részeként 2016. január 1-től ismét a Szent István Egyetemen folytatja tevékenységét, a Közép-magyarországi Agrárcentrum részeként.

2021 február 1-től a Szent István Egyetem új neve Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, az Élelmiszertudományi Kar neve pedig Élelmiszertudományi és Technológiai Intézet.

A sikeres oktatási és kutatási tevékenységet folytató Élelmiszertudományi és Technológiai Intézet jelenleg is az ország egyetlen olyan felsőoktatási intézménye, amelynek képzési rendszere átfogja az élelmiszermérnök képzés teljes körét (BSc, MSc) és önálló doktori programmal (PhD) is rendelkezik.