Állatitermék és Élelmiszertartósítás Technológiai Tanszék

1986-2005

Az élelmiszeripari mérnök képzés kialakítása

1986-re nyilvánvalóvá vált, hogy az élelmiszeripar különböző ágazataiban megjelenő mérnökhiány indokolttá teszi a tartósítóipari mérnökképzéshez hasonló képzés indítását a többi élelmiszeripari ágazat számára is. 1987-ban bővül az okleveles képzést nyújtó és oklevele mérnöki diplomát adó  szakágazati kör. A Tartósítóipari Kar neve megváltozik, képzési szakterülete kibővítésével, az egyetem és a szak nevének megváltoztatásával létrejön a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, Élelmiszeripari Kar és létrejön az élelmiszeripari mérnök képzési szak. Az élelmiszeripari mérnök szak létrejöttével lehetőség nyílik az élelmiszeripar teljes ágazati struktúráját érintő területekre kiterjedő okleveles élelmiszeripari mérnök diploma megszerzésére a Kar keretei között. Az átalakulás a képzési szerkezet változtatását is jelenti. A 3+2-es soros képzési szerkezetet váltja a 2+3 párhuzamos képzési szerkezet. A hallgatók a 2 éves alapozó képzés után +1 év tanulmányokkal a főiskolai képzést jelentő élelmiszeripari üzemmérnök, vagy +3 év tanulmányokkal az okleveles élelmiszeripari mérnök végzettség megszerzésére kapnak lehetőséget. 
Az újrendszerű élelmiszeripari mérnökképzésre való áttérés kapcsán a kari szervezeti egységek száma, tagozódása, önállósága néhány évig szokatlan mozgásban, átalakulásban van. Az intézmény új tanszékek alapítására kap lehetőséget. Létrejön az Állatitermék Feldolgozási Tanszék, a Gabona és Iparinövény Feldolgozási Tanszék, a Sör és Szeszipari Tanszék, a Kari Gyakorlati Oktatási Bázis, és a kar az egyes Tanszékek csoportját intézeti kertbe rendezi. 
A korábbi Élelmiszer- és Hűtőtechnológiai Tanszék 1987-től intézeti keretek között maradva Hűtőtechnológiai Tanszék elnevezéssel működik tovább. Az új intézményi körülmények a korábban megszerzett Tanszéki értékek megőrzését, az oktatási, kutatási feladatok megfontolt bővítését, ésszerű Tanszéki kooperációkat és a nemzetközi kutatási együttműködésben való nagyobb részvételt sugallják. A megszerzett OTKA és OKKFT források, de különösen az egyetemi világbanki program Tanszéket érintő műszerbeszerzési és utazási (tanulmányutak lehetősége) támogatása ebben az időszakban több évig hatásos, sikeres oktatás- és kutatásfejlesztést tesz lehetővé. A kitisztuló oktatási szerkezet, a képzési szinteknek megfelelő alap és alapozó tantárgyak ésszerű tantervi elhelyezkedése nagymértékben segítette az oktatási diszciplínák tantárgyainak didaktikai célú átalakítását mind az üzemmérnök, mind az okleveles mérnök képzésben. 
1991-ben az intézeti forma megszűnik, az addig önálló Dr. Farkas József vezette Állatitermék Feldolgozási Tanszék csatlakozik a Hűtőtechnológiai Tanszékhez. Ennek eredményeként kialakul a Hűtő- és Állatitermék Technológiai Tanszék, amely felelőse a baromfi-, hús-, hűtő- és tejipar szakképzésnek okleveles mérnöki szinten, valamint a hűtő- és konzervipari üzemmérnöki szak felelőse a technológus üzemmérnök képzési szintnek. 
A növényi és állati eredetű nyersanyagok tartósításának, feldolgozásának, komplex, széles spektrumú, óriási ismeretanyaga alakul ki a Tanszéken. A korábbi évekhez képest nagyobb szerepet kap a mikrobiológiai biztonság oktatása ás kutatása, valamint a kombinált tartósítás modern eljárásainak alkalmazása. Megújuló szerződéses kutatási kapcsolatba lép a Tanszék a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel, a rendszerváltozás és a külföldi kapcsolatok bővülése révén megnő a nemzetközi kutatási aktivitás. A Tanszék bekapcsolódik a COST programokba, és a TEMPUS adta ehetőségek a hallgatói és oktatási kapcsolatok bővülését is eredményezte. A Tanszék húsipari oktatási és kutatási profiljának kiépítésében, megszilárdításában ma is nagy köszönettel tartozik az Országos Húsipari Kutató Intézet korábbi és mai vezetésének.
1994-ben Dr. Sáray Tamás vezeti a Hűtő- és Állatitermék Technológiai Tanszéket Vezetése alatt – mely egybeesik az 1997-ben elvégzett kari és egyetemi akkreditációs eljárással - az Országos Akkreditációs Bizottság a Tanszék oktatási, nevelési és kutatási tevékenységét kiválóra minősítette. Ekkor alakul át  a szakok képzési szerkezete, és az élelmiszeripari mérnök képzést felváltja az élelmiszermérnök képzés, függetlenné válik a főiskolai szintű üzemmérnök és az okleveles élelmiszermérnök képzés. Bevezetésre kerül a karon a kredit rendszerű oktatás. Új, kötelezően teljesítendő tantárgy jelenik meg az élelmiszermérnök képzési szerkezetében Általános élelmiszertechnológia névvel, két szemeszterre bontva a tárgy oktatási idejét. A Hűtő és Állatitermék Technológia Tanszék a Konzerv Tanszékkel közösen dolgozza ki és oktatja a tantárgy első felét, amely az élelmiszertartósítás alapjait foglalja magába, az élelmiszermérnök képzés 5. szemeszterében, és alakítja ki az élelmiszertranszformációk tárgyköreinek a tejipari és húsipari technológiákra vonatkoztatható fejezeteit a tanterv 6. szemeszterébe helyezett általános technológia tárgy vonatkozó fejezeteiben. A szakirányú képzésben a Tanszék feladata a Tartósító és Állatitermék Technológiai Szakirány tárgyainak gondozása, amely a Tartósítóipari technológiák I.-II., az Állatitermék Technológiák I.-II. tárgyaknak valamint a Választott technológia I.-II. speciálkollégiumi oktatását jelentette. A korábbi képzések gyakorlatának megfelelően a kreditrendszerű oktatásban is megmaradt az egy szemeszternyi üzemi gyakorlat, melynek programjáért hallgatóra bontva a Tanszék maradt a felelős. 
Ez az időszak egybeesik a magyar felsőoktatás átszervezésével, az összevont egyetemi rendszer országos szintű kialakításával. A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem 9 másik felsőoktatási intézménnyel közösen megalapítja a Szent István Egyetemet. A Tanszéken bővült az oktatási tevékenység, dr. Kiss István vezetésével beindul az Élelmiszerbiztonsági Szakmérnök képzés, és lendületesen folynak  mérnöktovábbképző és más speciális szakmai tanfolyamok. 
A Tanszék kutatási tématerülete szélesedik. Jellemző főbb kutatási területek:  

• Hűtve tárolt gyümölcsök és zöldségek érésbiológiájának kutatása, a szabályozott légterű tárolás paramétereinek optimálása.
• A kíméletes élelmiszertechnológiai eljárások technológiai fejlesztése, a MAP csomagolás alkalmazása tisztított zöldségfélék eltarthatóságának növelésére.
• A gyorsfagyasztás és a fagyasztva tárolási-idő hatása a gyümölcs és zöldségfélék táp és élvezeti értékére, és szöveti struktúrájára. Pásztázó kalorimetrikus (DSC) vizsgálatok a fagyasztott termékek vízállapotának tanulmányozására.
• Antimikrobás fizikai és kémiai tényezők hatásvizsgálata. A nagy hidrosztatikus nyomású élelmiszerpasztőrözés hatásának enzimkinetikai vizsgálata. 
• A NIR technika gyakorlati alkalmazásának bővítése. 
• Mikrobiológiai ökológiai vizsgálatok megnövelt eltarthatóságú húskészítményekben. Kombinált tartósítás alkalmazása húskészítmények biztonságos eltarthatóságának növelésére.  

Tovább szélesedik a nemzetközi kutatási kapcsolatrendszer a COST-925 és 926, az INCO- COPERNICUS témák kapcsán. A Tanszék nemzetközi kutatási támogatással önálló kutatási programot visz gyümölcsök és zöldégek színeződés folyamatainak kutatására. A COST 925 programban végzett kutatás eredményeként predikciós modellt fejleszt ki gyümölcsök és zöldségek a színeződési folyamatának az érés és tárolás alatti becslésére. Hasonló módon kap lehetőséget a Tanszék az INCO- COPERNICUS  nemzetközi kutatási programban való részvételre a „Consumer oriented quality improvement of fruits and vegetables products” címmel, ahol nyolc különböző európai intézménnyel együttműködve a minőség fogyasztói elvárásoknak való megfelelés a kutatás tárgyasét.
 A Tanszéki élet tudományos aktivitása is fellendült. A tudományos minősítési rendszer átalakulás adta lehetőségeket kihasználva 4 fő minősítette át sikeresen egyetem doktori címét PhD tudományos fokozatra, és a Tanszék ekkor kapcsolódik b a szervezett tudományos (PhD) képzésbe.